Gyakori kérdések a szinesztéziáról

A szinesztézia története
A szinesztézia jelensége idestova 300 éve ismert. Az egyesült államokbeli neurológus, Richard E. Cytowic a 80-as években kezdte a jelenséget tanulmányozni, azt követően, hogy egy fogadáson megismerkedett egy szinesztéziással. Cytowic volt az úttörője és egyben igen jelentős alakja a további szinesztézia-kutatásnak.
A Hannoveri Orvosi Egyetem klinikai pszichiátria és pszichoterápia tanszékének keretében 1996-ban munkacsoport jött létre olyan tudományos munkatársakból, akik már azelőtt is foglalkoztak a szinesztéziával. Nem sokkal később Hannoverben úgynevezett „szinesztézia-kávé” találkozókat rendeztek, amelyek a szinesztéziások számára lehetőséget teremtettek tapasztalataikat egymás között megosztani. A magdeburgi, lipcsei és zürichi egyetemeken is indultak szinesztézia-projektek.
A szinesztézia századokon át a figyelem peremvidékére szorult, később azonban valóságos divathullámot keltett, és ma egyre ismertebbé válik.
A szinesztézia átörökíthető.
Nem ritka, hogy szinesztéziások családjuk körében további szinesztéziásokra találnak rá. Gyanítják, hogy a jelenséget az X-kromoszómán történő szerkezet-módosulás váltja ki, de az is lehet, hogy hormonális tényezők befolyásolják az agyfejlődés vezérlését a szinesztézia irányában.
Mindenesetre kérdezz utána családtagjaid között, hátha akad hozzád hasonló!

Többségben nők
A hölgyek körében gyakoribb a szinesztézia. A 8:1 arányt becsülik e vonatkozásban. Vizsgálati eredményeink azonban arra vallanak, hogy a szinesztézia adottságával rendelkezők kétharmada nő nemű. Az is megmutatkozott, hogy a nők körében gyakoribb a szinesztézia iránti érdeklődés, mint a férfiak között. Ez azzal függhet össze, hogy a férfiak általában is ritkábban beszélnek az érzéseikről és érzékleteikről, mint a nők.
 
Milyen gyakori a szinesztézia?
Ez a téma nagy vitákat kavart. A becslések 1:2500 és 1:300 határértékek között mozognak. Vannak, akik úgy gondolják: a gyakoriság 3% körüli. A magunk kis kutatásai azt mutatják, hogy sokkal több szinesztézia-eset van, mintegy 10%-nyi. Ahhoz azonban, hogy valóban mértékadó kijelentést tehessünk, több ezer személy körében kellene vizsgálatot folytatni a szinesztézia felderítése végett.
 
Hány szinesztézia-fajta van?
Hagyományos módon úgy gondolják, hogy ötféle érzékelés van: látás, hallás, tapintás, szaglás és ízlelés. Ha lehetséges érzéklet-párokat (pl. látás-hallás, látás-tapintás stb.) össze akarjuk számolni, a szinesztéziának húsz lehetséges típusát különíthetjük el. Csakhogy további számtalan lehetőség, hiszen az alapvető érzékterületeket több dimenzió szerint oszthatjuk fel. A zene-látás esetében például: van, aki a zenét színekben látja, más viszont formákat társít a hallás-érzéklethez, ismét más ellenben mindkettőre képes. De vannak elvont dolgok is, amelyek a szinesztéziások számára megfoghatók, bár az öt érzékterülettel nem függenek össze, így a betűk vagy a hét napjai. Nincs értelme tehát objektíve meghatározni, hány szinesztézia-fajta van. Elégedjünk meg azzal, hogy nagyon sok.
 
Melyik szinesztézia-fajta a leggyakoribb?
Erre a kérdésre sem könnyű válaszolni. A szakirodalomban legalábbis többféle vélekedést találhatunk. Azt mondhatjuk, hogy a grafémikus szinesztézia (betűk, számjegyek stb.) nagyon gyakori. És ugyanez érvényes a zene-látásra is.
 
Hány szinesztézia-fajtára lehet ráhangolva egy szinesztéziás?
A legtöbb szinesztéziás többfélére is. Ekként többféle érzékterületet is kapcsolni tudnak egymáshoz. Lehetségessé válik így a szavak ízlelése, az illatok hallása vagy a zene látása. Többnyire azonban nem egyszerű felismerni, milyen szinesztézia-fajtát „birtoklunk”. Azt tapasztaltuk, hogy a szinesztéziások gyakrabban nyilvánítják ki, milyen szinesztézia-fajtára nem alkalmasak, mindaddig, amíg rá nem vezetik őket a koncentrált és tudatos érzékelésre. Valóban, a saját szinesztézia-esemény felismeréséhez szükség van a tudatos kötődésre.
 
Előnyt vagy hátrányt jelent-e a szinesztézia?
Mondják, a szinesztéziások gyakran átlagon felüli intelligenciát és kreativitást mutatnak. A szinesztézia képessé tesz a komplex gondolkodásra, érzésre és érzékelésre. A szinesztéziásoknak gyakran megadatik a képesség arra, hogy számokat és szövegeket viszonylag hamar memorizáljanak. Ezen felül például a képeknek vagy számoknak járulékos társításai adódnak számukra, amelyek erősítik, gyorsítják a tanulási folyamatot. A művészek körében a szinesztézia-jelenségek gyakoribbak. A kutatások igazolták, hogy a magasabb képzettségűek között a szinesztézia gyakorisága lényegesen magasabb, mint az összlakosság átlagában.
De hátrányokkal is járhat a szinesztéziások intenzívebb érzékelés-világa. Ez az adottság olykor inger-túltengéshez vezethet. A színekben látott betűk és számok ugyanakkor tévútra vezethetnek, minthogy például két, egyforma színben látott betű könnyűszerrel összetéveszthető. A legtöbb szinesztéziás nemigen tudja elképzelni az életét a szinesztézia nélkül. Mégsem érzik magukat különlegeseknek, mile számukra az érzékelés, úgy, ahogyan megélik, teljesen normális.
 
Mi történik másképp egy szinesztéziás agyában?
Mostanáig nem tudtunk választ adni erre a kérdésre. Azt mindenesetre megállapították, hogy a szinesztéziások agyában bizonyos dolgok másképp történnek. Megállapították, hogy, mondjuk, amikor egy szinesztéziás egy szót hall, olyan agyterületek aktiválódnak, amelyek voltaképpen a színlátást irányítják. A szinesztézia tehát valószínűleg egy az idegrendszer „átkapcsolt” vagy többlet-kapcsolatokkal gazdagodott működése.
 
Elveszíthető-e a szinesztézia képessége?
Igen. Tudunk olyan szinesztéziásokról, akik valamilyen megrázkódtatás vagy baleset nyomán elvesztették a szinesztézia-adottságot. És az is bebizonyosodott, hogy az idősebb szinesztéziásoknak egyre több energiát kell a szinesztéziás érzékelésre fordítaniuk.
 
„Elsajátítható”-e a szinesztézia?
Úgy tűnik, igen, de a megszerzett szinesztézia-képesség sajátosságai mások, mint a veleszületett szinesztéziáé. A hallucinogén szerek – például a drogok közül az LSD vagy a mescalin – a szinesztéziához hasonló folyamatokat generálnak, amelyek azonban a mesterséges droghatás lejártával ismét eltűnnek.
 
Gyakoribb-e a szinesztéziások körében a jobbkezesség?
Bizonyos szakirodalmi forrásokban olvasható, hogy a szinesztéziások körében az átlagosnál jóval magasabb a balkezesség. Az újabb kutatások azonban ellentmondanak ennek, amennyiben beigazolódott, hogy a jobb- vagy balkezesség a szinesztéziások közt nagyjábon ugyanolyan arányú, mint a nem-szinesztéziások között.